Grey's Anatomy


Senki nem azt tervezi, hogy az élete csak úgy eltelik, mind az hisszük, hogy nagy emberek leszünk […], hisszük, hogy megváltjuk a világot, szép reményeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kik leszünk, és hová jutunk […]. Mind azt hisszük nagyok leszünk, és kicsit csalódunk, ha a reményeink nem valósulnak meg. De néha…, a reményeink, alaptalanok. Néha, amire számítunk könnyen elhalványul a mellett, ami váratlanul ér. Miért ragaszkodunk a reményeinkhez? Mert amire számítunk, az tarja bennünk a lelket, a reményeink tartanak talpon. Amire számítunk az csak a kezdet, amire nem számítunk, attól változik meg az életünk.

Nincsenek megjegyzések: